The Varieties of Religious Experience

1. A vallás lényege: A személyes tapasztalat a transzcendenssel

A vallás tehát, ahogyan most önöket kérlek, hogy tekintsék, számunkra az egyes emberek érzéseit, cselekedeteit és tapasztalatait jelenti a magányban, amennyiben úgy érzik, hogy kapcsolatban állnak mindazzal, amit isteninek tartanak.

A vallás meghatározása. A vallás lényege az egyén érzései, cselekedetei és tapasztalatai a magányban, amelyek a számukra isteni mivoltúval való kapcsolatukra vonatkoznak. Ez a meghatározás szándékosan kizárja az intézményi aspektusokat, mint például a templomokat, rituálékat és teológiákat, és inkább az egyén és a transzcendens közötti közvetlen, személyes kapcsolatra összpontosít. Ez a nézőpont szélesebb megértést tesz lehetővé a vallásról, magában foglalva azokat a tapasztalatokat is, amelyek nem illeszkednek a hagyományos vallási keretekbe.

A transzcendens szubjektív. A "transzcendens" kifejezés széles értelemben van meghatározva, hogy magában foglalja mindazt, amit egy egyén isteninek tart, legyen az konkrét istenség vagy absztrakt elv. Ez lehetővé teszi olyan gondolkodási rendszerek, mint a buddhizmus vagy az emersoni filozófia, bevonását, amelyek nem feltétlenül posztulálnak egy Istent, de mégis keretet adnak a valóság végső természetének megértéséhez és ahhoz való kapcsolódáshoz. A kulcs az egyén komoly és mély válasza arra, amit alapvetőnek és körülvevőnek érzékel.

A komolyság kulcsfontosságú. A vallás mindig egy komoly lelkiállapot, amelyet a méltóság, a súlyosság és a gyengédség jellemez. Nem a könnyed irónia vagy a nehéz morgás kérdése, hanem egy mély elköteleződés a világegyetem iránt és az egyén helye abban. Ez a komolyság különbözteti meg a vallási tapasztalatokat más típusú tapasztalatoktól, mint például a filozófiai vizsgálódás vagy az esztétikai értékelés.

2. Két út: Egészséges gondolkodás vs. A beteg lélek

A lényegében a morál és a vallás teljes kérdése az univerzummal való kapcsolatunk módjával foglalkozik.

Az univerzummal való kapcsolat. A morál és a vallás egyaránt az univerzummal való kapcsolatunkkal küzd, de eltérő megközelítéssel. A morál a teljes törvényt nehéz szívvel fogadja el, míg a vallás lelkesedéssel öleli át. Ez az érzelmi hangulatbeli különbség kulcsfontosságú.

Két különböző univerzum. Az egészséges gondolkodás vidám derűvel fogadja el az univerzummal, míg a beteg lélek elismeri a gonosz és a szenvedés jelenlétét. Ezek a megközelítések diszkontinuitásos pszichológiai univerzumnak számítanak, mindegyik sajátos jellemzőkkel.

• Egészséges gondolkodás: A pozitívra összpontosít, minimalizálja a negatívat, és a boldogságot hangsúlyozza.
• Beteg lélek: Elismeri az élet tragikus aspektusait, értelmet keres a szenvedésben, és hangsúlyozza a megváltás szükségességét.

Mindkettő szükségessége. Míg az egészséges gondolkodás utat kínál a boldogsághoz és a jóléthez, az élet elkerülhetetlen kihívásaival szemben elégtelen lehet. A beteg lélek megközelítése, bár nehezebb, mélyebb megértést nyújthat az élet jelentőségéről és egy ellenállóbb formáját a boldogságnak.

3. A láthatatlan valóság: Az érzékszervi észlelésen túl

Olyan, mintha az emberi tudatban lenne egy valóságérzet, egy objektív jelenlét érzése, egy észlelés arról, amit "valami ott" néven nevezhetünk, mélyebb és általánosabb, mint bármelyik különleges és konkrét "érzék", amely által a jelenlegi pszichológia az létező valóságokat eredetileg felfedi.

Az öt érzéken túl. Az emberek rendelkeznek egy valóságérzékkel, amely túlmutat az öt érzéken, lehetővé téve számukra, hogy észleljék és higgyenek láthatatlan tárgyakban és absztrakt ötletekben. Ez a valóságérzet alapvető a vallásos hit szempontjából, mivel lehetővé teszi az egyének számára, hogy érezzék a transzcendens jelenlétét még érzékszervi bizonyíték nélkül is. Ez a valóságérzet nemcsak vallási tapasztalatokban található meg, hanem az élet más területein is, mint például a művészet, a tudomány és a morál.

Hallucinációk és jelenlét. A hallucinációk, még ha tökéletlenek is, bizonyítékot nyújthatnak erre az alapvető valóságérzetre. Az emberek érezhetik egy "jelenlétet" egy szobában anélkül, hogy bármit látnának, hallanának vagy megérintenének, demonstrálva egy olyan érzést, hogy valami ott van, ami nem kötődik az érzékekhez. Ez a jelenlét örömmel is telhet, ami egy megfoghatatlan jót és egy hatalmas személy jelenlétének biztos tudását eredményezi.

Az absztrakciók ereje. Az absztrakt ötletek, mint a jóság, szépség és igazság, szintén előidézhetik a valóságérzetet és befolyásolhatják viselkedésünket. Ezek az ötletek képezik a háttérét minden tényünknek, értelmet és jelentőséget adva tapasztalatainknak. Ezekre az absztrakciókra úgy reagálunk, mintha konkrét lények lennének, keresve őket, birtokolva őket, gyűlölve őket és áldva őket.

4. Egészséges gondolkodás: Az optimizmus ereje

Az optimista gondolkodás szándékos elfogadása így lép be a filozófiába.

Veleszületett boldogság. Néhány egyén veleszületett képességgel rendelkezik a boldogságra, és nem hajlandó a negatív érzelmekre vagy tapasztalatokra összpontosítani. Ez a belső optimizmus képezi a vallás alapját, amely az istenivel való egyesülést célozza, ahol Isten a szabadság adományozójaként jelenik meg, és a gonosz csípése legyőzhető. Ezek az egyének gyakran gyermeki tulajdonságokkal bírnak, Istenben a kedvesség és szépség megtestesítőjét látva.

Rendszeres optimizmus. Az egészséges gondolkodás tudatos és rendszeres erőfeszítéssel is kialakítható, amely a pozitív élet aspektusaira összpontosít. Ez magában foglalja a negatív tapasztalatok tudatos figyelmen kívül hagyását vagy minimalizálását, és a boldogság és inspiráció forrásainak aktív keresését. Ez a megközelítés nem a gonosz létezésének tagadásáról szól, hanem a jóra való összpontosításról.

Walt Whitman példája. Walt Whitman a rendszeres optimizmus megtestesítője, aki minden kontraktilis elemet kiűz írásaiból, és kizárólag a kiterjedt érzelmekre összpontosít. Minden dolgot isteni jónak látott, megfertőzve másokat a társai iránti szeretetével és az élet iránti örömével. Ez a megközelítés azonban önkéntesnek és dacosnak tűnhet, hiányozva az ősi pogány érzés integritását és egyensúlyát.

5. A beteg lélek: Az élet tragikus valóságainak elfogadása

Valaminek komolynak, súlyosnak és gyengédnek kell lennie bármilyen attitűdben, amelyet vallásosnak nevezünk.

Az egészséges gondolkodás határai. Az egészséges gondolkodás, bár értékes, elégtelen lehet az élet elkerülhetetlen kihívásaival és tragédiáival szemben. Ideiglenes menedéket nyújthat a szenvedés elől, de nem foglalkozik a gonosz természetével és a létezés értelmével kapcsolatos mélyebb kérdésekkel. Itt lép be a "beteg lélek" megközelítése, amely elfogadja az élet tragikus aspektusait és értelmet keres a szenvedésben.

A tragikus nézőpont. A beteg lélek elismeri a természetes javak bizonytalanságát, minden élet kudarcát és a halál elkerülhetetlenségét. Ez a nézőpont pesszimizmushoz és a földi törekvések értékének megkérdőjelezéséhez vezet. Ugyanakkor azonban megnyitja az ajtót az élet jelentőségének mélyebb megértésére és a természetfeletti vallás szükségességére a megkönnyebbülés érdekében.

Vallási melankólia. A vallási melankólia egy összetett érzelem, amely a szomorúságot céllal és jelentőséggel ötvözi. Nem csupán zsémbelődés vagy panasz, hanem egy tisztító és átalakító élmény. Ez a fajta melankólia mély kapcsolatot eredményezhet a transzcendenssel, és hajlandóságot adhat a szenvedés elfogadására, mint a spirituális növekedés útjára.

6. Átváltozás: Az osztott én egyesítése

Ebben a lelkiállapotban az, amit a legjobban féltünk, a biztonságunk lakóhelyévé vált, és a morális halálunk órája a spirituális születésnapunkká alakult.

Az osztott én. A "két születésű" karaktert belső diszharmónia és heterogenitás jellemzi, a konfliktusos impulzusok és vágyak közötti küzdelem. Ez a belső konfliktus boldogtalansághoz és a veszteség vagy hiányérzethez vezethet. Az átváltozás folyamata magában foglalja ennek az osztott énnek az egyesítését, rendet és harmóniát hozva a belső életbe.

Az egyesítés folyamata. Az egyesítés fokozatosan vagy hirtelen is bekövetkezhet, megváltozott érzések, új cselekvési képességek, intellektuális felismerések vagy misztikus tapasztalatok révén. Megkönnyebbülést és szabadságot hoz, ahogy az egyén új személyes energia középpontot talál, és stabilabb énérzést nyer. Ez a folyamat nemcsak vallási tapasztalatokra korlátozódik, hanem más életterületeken is előfordulhat, mint például karrierváltások vagy személyes átalakulások.

Önátadás. Az egyesítés folyamatának kulcsfontosságú eleme az önátadás, a hajlandóság arra, hogy elengedjük az irányítást és bízzunk egy magasabb hatalomban. Ez magában foglalja az akaratunk feladását, hogy érvényesüljünk, és egy passzív és befogadó állapot elfogadását. Ebben az állapotban az, ami korábban félelmetes volt, a biztonság forrásává válik, és a morális halál órája spirituális születésnapunkká alakul.

7. Szentély: A megváltozott élet gyümölcsei

Amikor a külső harc elveszett, és a külső világ elutasítja őt, megváltja és életre kelti egy belső világot, amely különben üres pusztaság lenne.

A szentély jellemzői. A szentélyt a magasabb hatalomhoz való kapcsolódás, az önátadás, az elragadtatás és a szeretetteljes, harmonikus affekciók felé való elmozdulás jellemzi. Ezek a belső állapotok gyakorlati következményekhez vezetnek, mint például aszkézis, lélekereje, élet tisztasága és jótékonyság. A szent embereket gyakran eccentricitás vagy szélsőség jellemzi, de életük a vallási tapasztalat átalakító erejének tanúbizonysága.

A szentély tesztelése. A szentély értékét az általa hozott gyümölcsök emberi értékével, valamint a szolgáltatott Isten valóságával kell tesztelni. Az "alkalmatlan" vallásokat az "élmény" kiszűri, és a siker gyakran korrupciót von maga után. Az extravaganciák, mint a fanatizmus, a teopátiás elmerülés, a túlzott tisztaság és a túlzott jótékonyság szintén alááshatják a szentély értékét.

A szent szerepe. A szentek kovászok, és az aszkézis túlzásai szimbolikusan a hősies életet képviselik. Társadalmi funkciót töltenek be, és karakterüket a környezetükhöz viszonyítva kell figyelembe venni. Míg a szent absztrakt értelemben a legmagasabb típus, a jelenlegi környezetben megbukhat, így a szentté válás kockázatos lehet.

8. Misztika: Az Egyesülés Tapasztalata az Abszolúttal

A vallási tudatban éppen az a hely, ahol a gonosz, a negatív vagy tragikus elv található; és éppen ezért a vallási tudat érzelmi szempontból olyan gazdag.

A misztika meghatározása. A misztika négy kulcsfontosságú jellemzővel bír: kifejezhetetlenség, noetikus minőség, múlandóság és passzivitás. A misztikus állapotok kifejezésre juttatása nehéz, igazságokba nyújtanak betekintést, múlóak, és egy magasabb hatalom által megragadottság érzésével járnak. Ezek az állapotok a tudat egy különálló területét alkotják, amely eltér a szokásos racionális gondolkodástól.

A misztikus állapotok példái. A misztikus tapasztalatok a jelentőség egyszerű érzéseitől kezdve a transzcendenssel való egyesülés mély állapotáig terjedhetnek. Különböző ingerek, például a természet, a zene és még a kábítószerek is kiválthatják őket. Ezek a tapasztalatok gyakran időtlenség, tértlenség és az én feloldódásának érzésével járnak.

A misztika értéke. A misztikus állapotok tekintélyt hordoznak azok számára, akik tapasztalják őket, de nem mások számára. Megbontják a racionális állapotok kizárólagos tekintélyét, és erősítik a monista és optimista hipotéziseket. A misztika egyedi nézőpontot kínál a valóságról, megkérd

Utoljára frissítve: March 14, 2025